Cheerleader blog

A tánc és az akrobatika az életünk része, ha te is igazi cheerleader akarsz lenni. ***********A csapat edzője: Kovácsik Rita 0630/6408301 vagy rita.kovacsik@hotmail.com

Friss topikok

Életképek – Egy futsal meccs februárban (-Nóri-)

2012.02.26. 13:17 - GyBetti

 A legutóbbi fellépésünk. Nem mondanám, hogy nehéz visszaemlékeznem. A terembe belépve már izzani kezdtek azok a lázas készülődések. Az ELTE focicsapata a pályán gyakorolt, mikor mi még a tánc lépéseit igyekeztünk agyunkba vésni. Volt, aki egyedül kezdte gyakorolni a fellépésre szánt koreográfiát, s ahhoz a mosolygós lányhoz később többen is csatlakoztak, velem együtt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy-egy fellépés alig tart pár percnél tovább, de az azt megelőző készülődés és izgalom felbecsülhetetlen. Nos, az indokok között barangolva, hogy miért is olyan fontos a Cheerleader-eknek a lelkesítéssel egybekötött szereplés, már nehezebb megválaszolni. Mindenkinek másért. Én legtöbbször úgy vagyok vele, hogy tökéletes alakalom a gyakorlásra úgymond „élesben”, ami majd egy későbbi versenyre megedz minket. Meg persze a fellépés öröme sem utolsó, a fiúk pedig nem maradnak érzéketlenek a látvány iránt.

Mielőtt felfutnánk a pályára, páran a mosdó felé veszik az irányt, míg mások a pomponjaik után tekintgetnek. Hiába, a tánc előtt is, után is könnyen le lehet szerepelni, mondjuk akkor, ha futás közben orra bukna valamelyikünk Biztos mindenki gondolt már hasonlóra. Éppen ezért az én utolsó fázisom, hogy ellenőrzöm a cipőfűzőimet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Maga a tánc egyszerre gyakorol ránk jótékony nyomást, s repít el egy elképzelt színpad felé, ahol mindenki úgy érezheti a szemek reá szegeződnek. Az első pár taktus felcsendülése után a legtöbben megszűnnek mozogni a nézőtéren, kíváncsiság és előítélet vegyesen kísér minket. Én mindig kizárom a gondolataimat, s a sok andalító érzés után már csak arra emlékszem, amikor az edzőnk a felvételről készült képeket mutatja a pálya szélén. Azóta már újból megindult az izzadságba vegyült küzdés, csattog a focilabda a játékosok lábainak ütközve. A terem felforrósodott, s mindenki elbúcsúzott attól az érzéstől, ami végigkísérte tánc közben. Bizonyos, hogy a legtöbben azt kívánjuk, bár elölről kezdhetnénk.

-Ujvári Nóri-

A bejegyzés trackback címe:

https://cheerleader.blog.hu/api/trackback/id/tr204209423

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KRita 2012.02.29. 07:58:54

Nóri! Nagyin szuper lett a kis Írásod a meccsről:)